Donald Kendall, a Pepsi-Cola alelnöke egy pohár Pepsit adott át Hruscsovnak, hogy megnyugtassa. Hruscsov kortyolt az üdítőből, és a másnapi újságok tele voltak képekkel, Pepsivel a kezében. Nem sokkal ezután a Pepsi lett az első nyugati termék, amelyet a Szovjetunióban értékesítettek és gyártottak.
Ahogy teltek az évtizedek, a Pepsi népszerűsége csak nőtt, és végül a szovjet társadalom alapvető elemévé vált – egészen addig a pontig, hogy a Szovjetunió már nem engedhette meg magának, hogy tovább gyártsa. 1989-ben már 20 üzemben palackoztak Pepsit, s még 30 üzemmel szerették volna ezt bővíteni.
A Szovjetuniónak 3 milliárd dollárra volt szüksége a Pepsi létesítményeinek és disztribúciójának fenntartásához, de egyszerűen nem volt pénze, hogy megengedhesse magának, és egyik exportja sem ért annyit globálisan, hogy a Pepsivel kereskedni tudjon. Ehelyett tehát a szovjetek felajánlották, amijük volt: a katonai felszerelést. (a fenti kép módosított 🙂 )
Miután megkapta a 17 tengeralattjárót, egy cirkálót, egy fregattot és egy rombolót, Kendall az Egyesült Államok nemzetbiztonsági tanácsadójának Brent Scowcroftnak, így szólt (be) viccesen: „Gyorsabban leszereljük a Szovjetuniót, mint ti.”
Az átadott hadianyag miatt, a Pepsi rövid időre a bolygó hatodik legnagyobb haditengerészetének a tulajdonosa lett – egészen addig, amíg el nem adták az egészet Svédországnak, hogy selejtezésre kerüljön.
Egy röpke pillanatra a Pepsi volt az első – és egyetlen – élelmiszeripari vállalat, amely katonai erőként is megjelent – aztán 2017-ben egy saját csatát kellett megvívnia – egy gyümölcslé-áradat során.
